Általában olajozottan és gyorsan megy a hivatalos ügyintézés Svájcban, mégis közel 2 hónapot vártunk a gyerek svájci születési anyakönyvi kivonatára. Ennek több oka is lehetett. Egyik, hogy a karácsonyi illetve az azt követő januári síszezonos időszak még itt is befolyásolja a dolgozók munkakedvét. Vagy inkább a helyettesek (ha vannak egyáltalán) nem végzik el a hiányzók munkáját. Másrészt (ahogy azt az ügyintéző hölgy később bevallotta) vért izzadtak a magyar irataink, és főleg a keresztneveink helyes rögzítése kapcsán.Milyen iratokra van szükség?
Útlevél, tartózkodási engedély, eredeti házassági anyakönyvi kivonat, és 6 hónapnál nem régebbi születési anyakönyvi kivonat a szülők részéről. Én ezen csak röhögtem, "34 évnél nem régebbi születési anyakönyvi kivonatot tudok csak hozni", de kiderült, hogy ez nem vicc és persze pótolnunk kellett a hiányosságot. Az otthoniakat kellett elküldeni az illetékes anyakönyvi hivatalba (két különbözőbe, természetesen) és kikérni a friss igazolást, az ezer éve történt születésünkről. Nálunk volt az eredeti, kis sajtcédula-szerű irat, de az nem kellett senkinek. Na emiatt is csúsztak meg időben a dolgok.
Meg amiatt, hogy a 2010-ben kelt, modern, nemzetközi házassági anyakönyvi iratunkon, azt a nem elhanyagolható kitételt, miszerint születendő gyermekeinket férjcsaládineve-ként fogják hívni (én nem vettem fel a nevét, megtartottam lánykori nevemet) elfelejtették lefordítani, és a szerencsétlen hivatalnokok a gugli-ban fordítgatták, vajon mi a fenét jelenthet a mondat.
Summa summarum, február végére elkészült leánykánk születési anyakönyvi kivonata, és az ügyintéző hölgy közölte, hogy most már a város önkormányzatát is értesíti arról, hogy gyarapodott a családunk. (Segítőkészen még hozzátette egyébként, hogy nem ártana úgynevezett családi igazolványt készíttetnünk náluk, amelyben az is szerepel, hogy mi hárman, egy család vagyunk, mert bizonyos hivatalokban azt is szokták kérni. Tervben van a dolog...)
Újabb egy hét telt el, a város küldött egy levelet, amiben gyermekünk felekezeti hovatartozásáról, és két keresztneve közül a valóban használni kívánt után érdeklődött. Ezt elég volt postán megválaszolni, és automatikusan készítették is a gyerek tartózkodási engedélyét. Azóta megkaptuk.
A következő kihívás a magyar anyakönyvezés elindítása és az útlevél kérelem benyújtása volt. Utazni ugyanis addig nem lehet külföldre (haza), amíg nincs útlevél. Pontosabban a konzulátus kiállít egy ideiglenes útlevelet, amivel haza lehet menni a gyermekkel együtt Magyarországra, vissza azonban már nem lehet jönni.
Jellemző módon két különböző honlapon, egymással némiképpen ellentmondó információkat találtunk arról, mi szükséges a kérelem benyújtásához. Én mindenkinek a Berni Magyar Konzulátus elérhetőségeit ajánlom, ott elég egyértelmű, mit kérnek.
Kész volt a svájci születési anyakönyvi kivonat, a mi irataink eleve adottak voltak, már csak egy hivatalos magyar fordítást kellett készíttetni a svájci dokumentumról. Ne kérdezzétek, hogy a konzulátus miért nem tudja egyszerűen szavatolni, hogy a dokumentum eredeti és erről és erről szól... Ebből emberek élnek kérem szépen...
Személyesen kellett elbumlizni Bernbe, a gyerekről ott a sarkon készíttettünk egy igazolvány képet, mivel az is kell, és nem is tudom, összesen hány frank ellenében, elindítottuk a folyamatot. Állítólag 2-3 hónap, amíg postázzák a magyar iratokat. Meglátjuk, valójában mennyi ideig tart.
A húsvéti hazautazást viszont, a fent említett hátráltató tényezők miatt, buktuk.
