2011. ápr. 11.

Gratweg


Van úgy, hogy jól jön az ember tudatlansága, mert így nekivág egy olyan turista útnak is, aminek az elején ez a kiírás díszeleg. Aki ért németül, az most már valószínűleg röhög, a többieknek csak annyit, hogy bevállalós volt a múlt hétvégi kirándulásunk.
Terike viszont mukkanni sem mert, mert a svájci nyugdíjasok, és a gyerekes családok olyan ütemben és kitartással másztak a köveken, hogy egy harmincas párnak, még ha Ausländer is, egy rossz szava sem lehetett a körülmények ellen.
A mellékelt kép nem a mi hátsófelünket ábrázolja, de majdnem...
Egyébként meg tavasz van, kirajzottak az emberek a zöldbe, még jobban, mint eddig. A svájciak olyannyira az aktív pihenés hívei, hogy ezen a hegygerincen vezető úton is kvázi tömegben kellett haladni. Nem volt gond, biztos voltam abban, hogy ha megindulunk lefelé, tuti akad egy fitt 70 éves, aki kötelet ránt, és megment minket, amolyan osztrák hegyimentő stílusban.

Az erdő tele van tűzrakó helyekkel, ahol rengeteg ember pihen, beszélget és sütöget.
Nyársalást, és szabadtéri konyhát kedvelő olvasóinknak íme egy recept:
Végy egy banánt, vágd föl a közepét, töltsd meg csokoládéval, csomagold vissza a héjába, majd fóliába tekerve helyezd a parázsló hamuba, esetleg fólia nélkül tedd a grill rácsra.
Én itt hallottam először erről...

Nincsenek megjegyzések: