Fondü reloaded

Közeleg a tél, a hajnali köd nem oszlik fel 10-ig, a napot csak délben a menzára menet látjuk kis ideig. Hűvösek már a napok. És ekkor elérkezett a "Fondü" évszaka is, mert a fondü jellegzetes téli kaja majd 50%-os zsírtartalommal, kis lélekmelegítő cseresznyepálinkával és a baráti kvaterkázáshoz elengedhetetlen borral. Kikerültek a reklámtáblák az éttermekbe, hogy fondüt felszolgálnak eredeti gruyere sajtból és az hű de finom.
Ez eddig rendben is van, sok itt a sajt és szeretik is az emberek. De azt azért nem értem, hogy a menzán a desszertes asztalon a gőzgombócokat (olyan mint a magyar gombóc, csak nincs rajta prézli), a szilvásat, a barackosat, a málnalekvárral töltöttet miért valamilyen Käse fantázinévvel kell illetni. Állok ott tanácstalanul és kérdem a kollégákat, hogy ez tényleg komoly, hogy desszertnek is sósat egyek. Röhögtek, de aztán kiderült hogy a gombócokat is sajt névvel illetik.
Egyébként főételnek Fleischkäse volt (már megint egy "sajt", de semmi köze hozzá, olyasmi, mint a megsütött májkrém vagy méginkább a löncshús) hozzá köretnek párolt kelbimbó gesztenyével. HOPPÁ! A gesztenyét úgy kell elképzelni, hogy főzés után meghámozzák és a mini majomagynak tűnő gesztenyét összekeverik a köret többi részével. Ölég finom volt. Itt amúgy a gesztenye népszerű kaja, nem csak gesztenyepürét állítható elő belőle.