Más tollából...
---
Jó hely ez a Svájc, de azért mindig érnek bennünket meglepetések.
A legutóbbi nagy tanulság, hogy hétvégén leáll az élet, illetve, hogy a svájciak vagy soha nem szerelnek villanyt, vagy szigorúan villanyszerelőre bízzák, vagy sokkal ügyesebbek, mint a szűk környezetemben megfigyelt hímnemű egyedek.
Történt ugyanis, hogy szombaton dél körül úgy döntöttünk, felszereljük az előszobába a pár napja vásárolt egyszerű ufó-lámpát, hogy végre lakásunk első helyiségét is beterítse az áldott fény.
Azonban a felületes, és kb. manóméretű ábrán nem láttuk tisztán, melyik kábelt hova kell kötni, így abban a pillanatban, amikor felkattintottuk a kapcsolót, az levágta a biztosítékot. Persze az egyszeri madzsar nem esik ettől kétségbe, megkeresi az automata biztosítékot, és visszakapcsolja. Amennyiben a lakáson belül található kattintás nem jár sikerrel, úgy az egyszeri madzsar kimegy a folyosóra, és visszakapcsolja a villanyórán a biztosítékot.
De Svájcban a folyosón található kapcsolószekrényt valamilyen okból kulcsra zárva tartják, sőt, mi több, az egész házban nincs senki, akinek lenne hozzá kulcsa.
A házat üzemeltető cég képviselője hétvégén nem veszi föl a telefonját, az elektromos műveknél szintén üzenetrögzítő van, a szomszédok pedig nagyon segítőkészen ennek a két szervnek a telefonszámát mutogatják, és széttárják a kezüket.
Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szemben lakó horvát hölgy mutatott egy a házkezelőhöz tartozó Service telefonszámot, amit fel is hívtunk, de a vonal végén található férfi add1. nem beszélt angolul add2. amit németül mondott, abból egy büdös szót sem értettünk, és inkább a hangsúlyból, mint a szövegből jöttünk rá, hogy ő nem fog nekünk segíteni...
Még valamit be kell vallani: az elektromos művekhez is találtunk egy olyan hívószámot, ami vészhelyzet esetén hívható, csak annyi lett volna a dolgunk, hogy bemondjuk a címünket, és kiküldtek volna valakit, de az üzenetrögzítő azt is közölte, ez mennyibe kerülne nekünk óránként....200 CHF muhahahha.
Magyar módra a gyertyagyújtás és a hűtőszekrény pánikszerű kievése mellett döntöttünk, mert nem kívántunk egy rohadt kulcs miatt rengeteg pénzt kifizetni.
Hétfőn aztán hosszas telefonálgatások után, délután fél 3-kor megjelent a házmester egy kulcscsomóval, és majdnem 2 perc alatt orvosolta a problémát.
Ingyen.
---
No ez arról jutott eszembe, hogy a házba új lakó költözött a hétvégén! És megpróbált felfúrni egy lámpát a plafonra! (ACHTUNG, ACHTUNG, ALERT, ALERT - plafonfűtés) Aztán lett nagy rohangálás szombat délben. Telefonszámkeresés és házmesterhívás. De köztudottan hétvégén itt megáll az élet! Igen, pont eltalálta a fűtéscsövet és az előremenő fűtési melegvizet lecsapolta a lakásba, majd szépen elszikkasztotta az alsószomszédhoz (gy.k.: eláztatta) Természetesen szerelő nem jött ki (de a rendőrség igen) így pánikszerű süteménysütésbe fogtunk, hogy a sütő melegével fűtsük a lakást. Lényeg: egész hétvégén nem volt fűtés, de hétfőn reggel 8kor pontban megjelentek a szerelők és este hazaérve már kellemes meleg fogadott minket a lakásban.
De továbbra sem tudom, hogy hova szögeljem a narancshéjat illatozás szempontjából?!
3 megjegyzés:
és ez a kép az eseményhez tartozik, vagy csak egy kép a netről?
Ennyire nem vagyunk jóban a szomszédokkal, hogy fényképezőgéppel még rögzítsük is a szétázott lakásukat. Ja és ez egy jó nagy lakás az itteniekhez képest :)
Kátoldalú ragasztóval a plafonra.
Megjegyzés küldése