2011. júl. 23.

Jaj már, megint politika

Ezt muszáj közzétenni: Varanusblog.
Meg hozzá az első hozzászólást: komment.
Régen röhögtem ilyen jóízűen. Minden benne van ebben a "véleményben"!
Mert az országban muszáj rendnek lennie (Ordnung muss sein)

2011. júl. 7.

Jég

Nyári élmények Svájcban: kánikula, fagyi, jégverés...
A hatos skálán hármasra értékelt (narancs) riasztást adtak ki kantonunkra.
Mi csak annyit érzékeltünk, hogy vészterhes lett a levegő, és piszkos sárga az egész táj.
Most kellemes, vágott fű illat terjeng, mert mindent elvert a jég. Kb. 1 cm átmérőjű jéggömbök potyogtak az égből, és egyszeriben újra havas lett a táj... JÚLIUS VAN!!!


2011. júl. 6.

"Fagyi"

Városkánkban nincs sok fagyizó (értsd: nem lehet sok helyen tölcséres fagyit kapni).
És ma rájöttünk a trükkre, hogy miért van így.

Olyan jégkrémeket/fagyikat lehet venni a boltokban, hogy azok vmi csodák. A fagyizók nem bírják velük a versenyt

Ma sikerült egy duplakrém tejszínes (a duplakrém a tejszín tejszínje, a hab a tortának habján) mini habcsókkal bekevert fagyikölteményt venni (az árát most nem árulom el), legyen elég annyi, hogy 2010-ben vmi cukrász versenyen ez a fagyi nyerte el az első díjat, így az árat is ehhez szabták. Ja, és tudatosan írok fagyit - és nem jégkémet - mert ezek fagyik, nem olyan kemények és nem olyan édesek, mint egy jégkrém.

Aki kicsit csurgatná a nyálát, itt megteheti. Szerényen csak The Art of Swiss Ice cream a szlogenjük. Nem érdemtelenül. Létezik náluk pl. levendulás, sós-karamellás vagy rozmaringos-sárgabarackos fagyi is.

Íme a Double Créme De La Gruyére and Meringues



2011. jún. 14.

Róka-móka

Régen volt szó a rókákról. Kicsit aggódtunk is már a rókacsaládért a kertben, mert nagy volt a csend körülöttük. De tegnap aztán robbant a bomba. Előmerészkedett az anyja* és kölyke. És megkergették az apjukat  - hogy hozzon kaját - , vagy egy másik hímet, aki túl közel merészkedett a kotorékukhoz, hogy elorozza a környék gazdag egér, giliszta és erdei szamóca** termését. Mindezt még nappal, iszonyatos lárma közepette adták elő. Kifutottak az útra, kergetőztek a parkolóban, majdnem feldöntötték a robogót. Természetesen a kölyök lassabban kocogott  anyja után, figyelte a történéseket. Mikor átestek a padkán és a susnyáson át legurult az egyik róka, a kisróka tényleg megijedt és hazaszaladt. Aztán csönd volt egész éjjel, pirkadatkor a szomszédos falu kakasai sem szólaltak meg ... többet!


* bár a rókák általában monogám típusok, de inkább kitartanak az asszony mellett, mint lecseréljék, mégis a fiúróka másik asszonyt újított. Ezt pedig onnan tudjuk, hogy az előző asszonyállatnak a farka csonkolt, hiányos volt, az új asszonka pedig kiváló pompázatos vörös uszállyal rendelkezik.

** a ház előtti erdei szamóca terem, nem is kis mennyiségben. Szoktunk is róla legelni munkából hazafelé jövet. Erre egyik ismerős mondja, hogy ne tegyük mert a "rókák lepisilik és vmi csúf rókabetegséget kapunk, ami belülről megrágja az agyunk". Ez a betegség a galandféreg, akár rókapisiben lévő lárvából is juthat a szamócára, és onnan az azt elfogyasztó embörbe. Pfuj, undorító. Állítólag szeptemberben a kisiskolások tájékoztató füzeteket is kapnak, hogy a sok kirándulás ellenére se egyenek semmit sem,amit az erdőben találnak. Talán ez az oka, hogy ilyen nagy ház mellett, mégis minden nap jut 1-2 szem érett finom szamóca.
   

2011. jún. 8.

Gyalog, mint az állatok

A 3. cipőtalp elkopását már nem vártuk meg...beújítottunk egy robogót.

Kedden rögtön a kötelező szervizre kellett vinni a "gépsárkányt". És....

Vicces jeleneteket okozhat, hogy itt zölddel jelölik az autópályát, az autópálya le- és felhajtást, és a normál országutak kék táblával vannak jelölve.  Ellentétben az EU-val (és benne még Mo.-al) ahol az autópálya kék, az országutak táblái zöld színűek.
Hogy pl. robogóval robogok Zürich felé a leállósávban, hogy még véletlenül se tartsam fel a forgalmat. Aztán a következő lehajtónál természetesen kihajtottam a pályáról, na de az is 10 km múlva volt.


Bent Zürichben természetesen eltéved az ember első blikkre, főleg ha nem azon az úton megy be, amin tervezte. Épp meg csak a térképet hajtogattam kifelé, mikor is megállt előttem egy építőmunkás, megkérdezte merre akarok menni és utána útbaigazított. És még az útbaigazítása is jó volt.

Na meg persze várom, hogy mi lesz a végeredmény, mert természetesen autópálya matricám sem volt. Majd meglássuk....

Munka

Kénytelen vagyok újabb bejegyzést írni, mert a blog gazdája igencsak elhanyagolja az olvasóit... Már ha vannak még ilyenek :) Mindenkit biztosítok arról, hogy jól van, csak éppen újdonsült robogójával van elfoglalva. Mert feltörünk, mint a talajvíz. És nem járunk többé gyalog, mint az állatok.
A dolog hátterében elsősorban az áll, hogy az eddig tétlenkedő (házimunka, sütés-főzés, német tanfolyam, fitneszterem) oldalborda (tehát én) munkába állt.

Jó, nem siettem el, ez tény, és nem is a svájci bankszektorban helyezkedtem el, de legalább van rendszeres elfoglaltságom, keresek némi pénzt, és AZT A RUHÁT VESZEM MEG MAGAMNAK, AMELYIKET AKAROM :) Mert a nők ilyen egyszerűek.
Tény, hogy kevesebbet főzök itthon, nincs kétnaponta sütemény sütés, tuti nem lesz hetente kétszer takarítás, és még tornázni is csak hétvégén jutok majd el, de cserébe nem nyaggatom az este holt fáradtan hazaeső uramat, hogy nincs egy rongyom se, amit felvegyek, nem kunyerálok pénzt, és főleg nem irritálom tovább azzal, hogy délután 2-kor ráérősen kávézgatok a barátnőkkel, miközben ő gürizik.
Eredmény: egy tejbetökként vigyorgó férj :)

Aki unja már az utóbbi időben erőteljesen felülreprezentált női témákat, dobjon már egy emilt az emberre, hogy írjon valamit.

2011. máj. 25.

goba Cola




Hát ez van kérem, márkanév lettem. Illetve már tavaly ősz óta az vagyok, de én csak mostanában fedeztem fel. Valószínűleg nem bánnám, ha ez azt jelentené, hogy van egy kis részesedésem a svájci üdítőitalok piacán, de azért arra nem vagyok büszke, hogy pont Cola a nevezetes termék.
És különben is, hogy képzelik, hogy lenyúlnak egy olyan brand-et, amit én már olyan 1979-80 körül kifejlesztettem, amikor nem tudtam kimondani a saját nevemet, és nemes egyszerűséggel, csak gobakorka-ként jelöltem meg magamat.
A cucc egyébként Stevia édesítőszerrel készült, gyógynövényes ital, amely csak a megszokott Cola íz elérése miatt tartalmaz cukrot is (svájci répacukrot!). Ugyanakkor 55%-kal kevesebb a kalóriatartalma, mint egy normál kólának. Appenzell híres kantonjából származik, és a Gontenband Mineralquelle cég termékfejlesztőinek kifinomult ízlését dicséri. Pontosabban Gabriella Manser és csapatának ízlését, aki óvónőből avanzsált üzletasszonnyá, 1999-ben vette át a cég vezetését, és azóta -állítólag- sikert, sikerre halmoz.
Nem tudom, még nem kóstoltam, talán küldhetnének egy bocsánatkérő levelet, meg egy rekesz termékmintát...

2011. máj. 22.

Házibuli és reggae koncert


Tegnap szülinapi buliban voltunk. A tájföldi lányzó és dupla olyan idős, német orvos pasija voltak a vendéglátók. Csapatosan mentünk, jó sok ajándékkal felszerelkezve. Igazi multikulti party volt, perui, indonéz, magyar és a már említett tájföldi és német résztvevőkkel.
Szerencsére nem tartottuk magunkat a svájci keretekhez, sem a hangulatot, sem a kínálatot, sem az ajándékokat illetően. Vendéglátóink hatalmas svédasztallal, és ezernyi apró finomsággal vártak minket, durrant a pezsgő, folyt a sör és a bor, és kellemes angol és német nyelvű társalgás folyt.
Az ünnepelt 25 éves leány minden kis falatkát, rákkoktélt, tonhalas vajas tésztát, currys nyársat, szusit(!), lazacba és sonkába csomagolt spárgát, kandírozott gyümölcsös süteményt saját kezűleg készített. Barátja szerint el is volt vele vagy 6 órán át. A látvány és az ízek megérték a fáradtságot.
Jó volt, nem is emlékeztetett első svájci szülinapi bulinkra, ahol kínos csöndben ültük körbe a négy darab száraz szendviccsel, tortával, és teával terített asztalt, miközben kényszeredett mosollyal figyeltük a 3 év alattiak padlón történő ténykedését... Mondjuk az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vendéglátók ott sem tősgyökeres svájciak voltak.
A party után jött a ráadás, együtt mentünk tovább reggae koncertre! Svájci francia zenekar, profi zenészekkel, megfelelő burával, nagyon jó estét nyomtak, mi pedig party ruhában ugráltunk...

2011. máj. 15.

Egy találó cikk a svájci mentalitásról, meg a csoki mousse-ról...


Kifinomult recept és egy kis "társadalomrajz":mousse au chocolat.

Eurovízió 2011




Azon túl, hogy nagy tolongás támadt az utolsó helyért Svájc és Magyarország (na jó meg Spanyolország és Észtország) között, meg hogy ciki és giccses maga a műsor, valaki azért megmondhatná, hogy MI A TÖKÖM VAN AZERBAJDZSÁNBAN, ami ennyire fontos Európának?
(Nabucco gázvezeték ér?)

2011. máj. 3.

Luxusautók Svájcban

Ősszel, tél elején a svájci frank el kezdett erősödni, és történelmi mélypontját(?) érte el januárban. Mindenki erről cikkezett. Az eddigi jól bejáratott 1,5-ös szorzóhoz képest az emberek el kezdtek számolna a 1,25-ös koefficienssel. Olcsó lett az euró. Márciusban megjelent a hír a svájci Metropol-ban, hogy a svájciak minden eddiginél több luxusautót vásároltak az év elején... olcsók lettek a német járgányok.

Ennek kézzelfogható jele az utcánkban márciusban felbukkant 3 vadonatúj BMW X1 és egy Porsche.
Ezek szerint kb. 3 hónap a szállítási határidő.

2011. ápr. 11.

Gratweg


Van úgy, hogy jól jön az ember tudatlansága, mert így nekivág egy olyan turista útnak is, aminek az elején ez a kiírás díszeleg. Aki ért németül, az most már valószínűleg röhög, a többieknek csak annyit, hogy bevállalós volt a múlt hétvégi kirándulásunk.
Terike viszont mukkanni sem mert, mert a svájci nyugdíjasok, és a gyerekes családok olyan ütemben és kitartással másztak a köveken, hogy egy harmincas párnak, még ha Ausländer is, egy rossz szava sem lehetett a körülmények ellen.
A mellékelt kép nem a mi hátsófelünket ábrázolja, de majdnem...
Egyébként meg tavasz van, kirajzottak az emberek a zöldbe, még jobban, mint eddig. A svájciak olyannyira az aktív pihenés hívei, hogy ezen a hegygerincen vezető úton is kvázi tömegben kellett haladni. Nem volt gond, biztos voltam abban, hogy ha megindulunk lefelé, tuti akad egy fitt 70 éves, aki kötelet ránt, és megment minket, amolyan osztrák hegyimentő stílusban.

Az erdő tele van tűzrakó helyekkel, ahol rengeteg ember pihen, beszélget és sütöget.
Nyársalást, és szabadtéri konyhát kedvelő olvasóinknak íme egy recept:
Végy egy banánt, vágd föl a közepét, töltsd meg csokoládéval, csomagold vissza a héjába, majd fóliába tekerve helyezd a parázsló hamuba, esetleg fólia nélkül tedd a grill rácsra.
Én itt hallottam először erről...

2011. ápr. 4.

Rossette dobiskolája

Köszönet a felfedezésért téglának: hallottam már erről a bázeli buliról, de ez még így is vmi egészen elképesztő.





Küldöm továbbá Darth Vadernek, aki épp Niki Lauda egykori ágyában "lábasodik" és anno TDK kazettákra dobleckéket másolt nekem okulásul.

2011. márc. 21.

Japán, földrengés, cunami, sugárzásveszély, kálium jodid

Népszerű lett ez a bejegyzés: http://fallabda.blogspot.com/2010/08/kalium-jodid.html

Pedig fél éve készült.
A német tanár most a táskájában a tablettákkal járkál. Kicsit túlzott az elővigyázatosság, de érthető.
Azért én is megnéztem a lejárati dátumát a mi saját bejáratú kálium-jodidunknak: 2014-ig nyugodt vagyok.

ui.: vajon el kéne tiltani a japánokat az atomenergiától? A brazilokat fakitermeléstől? A Feörer-szigetieket a bálnavadászattól? A magyarokat a focitól? Viktort a politikától PONT




2011. márc. 9.

Milyen falu ez?

Svájc bekebelezte az Európai Uniót, de legalább is van egy falu az Eu-ban, ami csak Svájccal határos.
Vmi olasz gyarmat lehet, esetleg egy hősies falu, mely nem akart Svájchoz csatlakozni aka Sopron-szindróma!?
Szerintem már bánják!



Größere Kartenansicht

Aki meg tudja magyarázni ezt az anomáliát, az újabb postakocsival postacsokival gazdagodhat.

2011. febr. 24.

Belsőség

Azért  a magyar konyha megszámlálhatatlanul több állati belsőséget használ, mint a svájci. Ebből adódóan igen nehéz hozzájutni akár egy finom rántott sertésmájhoz, egy zuzapörkölthöz vagy szalontüdőhöz. Hogy a rántott velőről már ne is beszéljünk. No de a minap Terike a boltban jól szétnézett és boldogan konstatálta, hogy vannak itt belsőség-konzervek. Már javában válogatott belőle, mikor is gyanút fogott, hogy ez talán kutyahúst is tartalmaz -kedveskedve a nagyszámú kínai kisebbségnek - mert a grafikája egy kutyát ábrázol.....vagyis nem.... ez egy KUTYAKAJA konzerv.




Pedig milyen isteni vese-velővel lett volna belőle!

2011. febr. 15.

Játék, játék, játék

Aki az alábbi vicc poénját magyarul vagy hochdeutch-ul elküldi címünkre, 1 tábla postacsokival lepjük meg. (A postán tábla csokit is lehet küldeni, nem csak képeslapot; ugyanúgy megcímezhető, üzenet írható rá, de a képeslap mögött csoki is van.). A feladat talán könnyebben megoldható azoknak, akik rendelkeznek német-svájci szótárral. Ja és jó szórakozást a witz-hez is.

"Klein Andrea und Matthias (4 und 3 Jahre alt) waren über Nach bei den Grosseltern in Obhut. Beim Frühstück  sagte plötzlich Matthias: << Du Andrea, häsch au im Grossätti sini Zäh im Glas gseh? S'Zahfleisch esch no dra gsi!>>

(eredeti svájci helyesírással)

2011. febr. 5.

Szirénateszt

A légvédelmi szirénák másra is használhatóak: pl.: árvízi riasztásra, sugárzási balesetre figyelmeztetés, vagy akár otthon használható lenne durva viharok esetén, stb.
Na ezt tesztelték a február 2-án. Szerencsére Terike sem rohant le fejvesztve a pincébe, hanem első ijedségében itt tájékozódott:
itt
vagy itt
vagy hallgatni kell a rádiót!

FYI

Tegnapi felfedezésünk, hogy a Manor Foodban mákot, szárazbabot, lencsét is lehet kapni. 500 grammos, és 250 grammos kiszerelésben, a Zwicky forgalmazza. Nagy öröm a mák, mert így elhárult fejünk fölül a veszély, hogy kihívják ránk a rendőrséget, vagy megbukunk a határon, miközben a bejgli és a mákos guba elengedhetetlen hozzávalóit próbáljuk beszerezni. A holnapi menü meg bableves és farsangi fánk. Szerb ismerőseink, miközben ódákat zengtek a Jókai bablevesről, azt javasolták, Németországban szerezzük be a babot. Ők is onnan szokták!
Azért jó, hogy van itt is. A mákot "Hergestellt: Osteuropa" felirattal árulják, a bab Kanadából jön. És ugyanezen a polcon még szarvasgomba is kapható. Hát ezek itt az egzotikus élelmiszerek!


2011. febr. 2.

Magyar bál, magyar ecsettel

Nem tudom, mit gondoltunk, amikor elhatároztuk, hogy részt veszünk a magyar bálon. A svájci-olasz szomszédunk hívta föl rá a figyelmünket, és mivel ő is jött magyar barátaival egyetemben, számunkra is jó ötletnek tűnt.
Aztán ők is konstatálták, hogy legközelebb máshol találkozunk, ha beszélgetni, vagy bulizni szeretnénk.

A társasági rovatunk jelenti:

Zürich, elegáns szálloda, rongyrázás, sznobizmus. Kínos és egyben nevetséges.
Elképzelhető, hogy a Svájcban élő magyarok „krémjének” ez az évről-évre várt társasági esemény, de minket nem hatott meg különösebben. Ahogy az sem, ahogyan közvetlen asztaltársaságunk kevéssé elegánsan, de konzekvensen átnézett rajtunk az estély alatt. Köszöntésünkre se nagyon reagáltak, de tisztán és érthetően beszélgettek magyarul, ha nem épp' a gulyáson vagy a pogácsán csámcsogtak a propeller nyakkendő és a gyöngyös, csillogó ruha felett.
Ha mondjuk a budapesti Operabál törzsközönségét nézzük, meg sem lepődöm, hiszen a Kiszel Tünde színvonalat ez a rendezvény is hozta. Voltaképpen csoda, hogy nem egy 2011-es Donatella naptárral kezünkben hagytuk el a helyszínt.
Az est megnyitását követően itt is bevonultak a fehér ruhás, elsőbálozó párok, akiknek sikerült így-úgy, közel sem egyszerre eldülöngélniük a nyitótáncot. A rutinos magyar néptáncegyüttes bemutatói sokkal színvonalasabbak voltak.
Az estélyi toalettek széles palettája azért arra enged következtetni, hogy a nagyképű viselkedés és
az illemszabályok ismerete nem mindig fedik egymást. Decens úrinőnek, és útszéli örömlánynak öltözött hölgyek egyaránt megfordultak a bálban. Tiara, selymek, gyöngyök, szaténba kötözött hátak, pánt nélküli ruhákból kibuggyanó dekoltázsok, vagy tetkók egyaránt színesítették az estét. Megjelentek önkéntes divatdiktátorok, szemmel láthatólag saját készítésű tüllruhában, de a tavalyi, illetve tavalyelőtti fényképeket nézegetve az is kiderült, hogy egyeseknek nem okoz problémát évről-évre ugyanannak a ruhának a viselete sem.
A tombolanyeremények boldog tulajdonosai egészen biztosan sokáig örülnek még a jellemzően „Nagy Magyarország” tematikájú szuvenírjaiknak.
A szintén elegáns és kellőképpen választékos vacsora, tyúkhúslevesből, marhapörköltből, főtt krumpliból és somlói galuskából állt. Ezen túl természetesen büfé is rendelkezésére állt a mulató közönségnek. Itt gulyáslevest, Kinizsi Toldi-féle malomkő méretű, és állagú -általam csak CBA-pogácsának aposztrofált- péksüteményt, főtt debrecenit, és Esterházy tortát is lehetett fogyasztani.
A zenekar színvonalas zenét szolgáltatott, és míg a nagyobbik teremben olykor keringő szólt, a kisebbik teremben hamar eljutott a hangulat a „harisnyában ropjuk a csárdást” dupla-haladó szintig.
Ennek keretében néhány vadabb összeállítást, és -a mértékletességet nélkülöző- kar-és lábmunkát bemutató párhoz is volt fájdalmas szerencsénk. Nekik nem tűnt föl, nekünk még fáj.

A borlap semmi kívánnivalót nem hagyott maga után, különösen, ha az a cél, hogy valaki a magyar borok importjából nagyon megszedje magát. Egy balatonlellei szürkebarát, otthon maximum 1000 Ft/üveg, itt bizony 50 CHF-be került.

Összességében tanulságos estét töltöttünk el honfitársaink körében, és megfogadtuk: legközelebb akkor megyünk, ha már legalább 2 pecsétgyűrű van az ujjamon, hajlandó vagyok felvenni propellernyakkendőt és lányunk már ihat alkoholt, mint első bálozó.

2011. jan. 24.

Ohne Trianon

Voltunk sörözni így nemzetközileg. Aztán előkerültek a nagy nemzeti tragédiák és történelmi fájdalmak.

Azt mondja a görög: hol volt Nagy Sándor mak(c)edón, mikor Arisztotelész volt a tanítója.
Sajnálkozik az olasz: faszé kellett Garibaldinak egyesítenie az országot, most naplopó délieket láthatjuk el a segéllyel.
Rinyál a szerb: Koszovó, haha, el se ismeri minden ország, ráadásul csak kicsit túlszaporodtak az albánok; mióta önálló ország ez?! Szerbek 100 ezrei áldozták vérüket a Rigómezőn.
Busong a lengyel: ide-oda tologatták Lengyelország határait, régen még ez itt volt, az meg amott, most meg azt se tudom már hogy Gdansk melyik országhoz tartozott a II. VH előtt.
Felcsattan a horvát: mióta Szlovénia belépett az EU-ba, kinyílt a csipájuk, oszt egyre több tengeri kijárat kell nekik. Önkényes módisítgatják a tengeri határokat . (Csak a tény kedvéért: Szlovéniának az az 1 km tengeri kijárat kellene, míg Horvátországnak marad további 500-600 km tengeri kapcsolat.)
Spanyol: nekem senkivel semmi bajom, vannak ott lenn a sarokban a portugálok, nem emlékszem háborúra velük történelmi tanulmányaimból, a franciák meg sose jöttek át a Pireneusokon, az arabok meg már eltakarodtak, szóval "peace love and unity". De azért Gibraltárt visszaadhatnák az angolok!
Ezek után a magyar: hát nekünk meg vha 3 tengerünk volt, most meg csak tengernyi adósságunk van.

Tanulság: kit érdekel Trianon, meg a magyar nemzet vérfagyasztó története, a csonka Magyarország. Leszarják. Meg van nekik a saját történelmi sebük. Senki nem figyelt a másikra, át nem éreztük a másik nemzeti fájdalmát. Ha mindeki annyi földet kapna, amennyi szerinte megilletti, szerintem 3 bolygó sem lenne elég. Szóval verhetjük mi a trianoni mellünket, meg hogy nem nem soha, de ezernyi ellenpéldát tudnak mondani más nemzetek. Inkább ne legyenek határok, meg mindenki oda utazhasson, ahova csak akar.
Ezért inkább ezt a témát lezártuk és elkezdtünk a csajokról beszélni (örökzöld topic), mert jött egy új kolumbia csaj a céghez....

ui.: azért a görög srácon mindenki röhögött kicsit, hogy Nagy Sándor nemzetiségén ennyire ki tudott akadni.

2011. jan. 11.

Joghurt reloaded

Tovább bővült a joghurt felhozatal.
Fügés-mézes joghurttal. Eddig ez a nyerő, vmi isteni íze van. Sajnos csak a hónap ajánlata, szóval februárban már nem lesz kapható. Akkor vajon milyen szezonális ízzel rukkolnak elő: hóvírág-ízesítésű?

2011. jan. 8.

Közvéleménykutatás

Közvéleménykutatok: Ha ma lennének a választások Jan.31-ig nyilatkozni kell a magán-nyugdíjpénztári tagságról. Mégis milyen ész érvek alapján döntsünk a távoli jövőnkről?

Lehet ugye arra blazírozni, hogy kormányváltás lesz és visszaállítanak(MSZP) mindent a soron következők(LMP). Mondjuk jó drága lesz visszacsinálni és az sem biztos, hogy léteznék még akkor ezek a pártok.

De álljon itt pro és kontra a döntést meghozatalához néhány tény/érv/info:
- "Nem értem a rinyát" (Kicsit fröcsögős, kicsit alpári, de hát ennyit tudnak felmutatni)
- "Mit tegyünk nyugdíj-ügyben?" (Hosszú cikk, szintén nem érzelemmentes, de logikusabb és ...)

Eddig világos a képlet: széna vagy szalma!
De ugye a svájci vendégmunkás mint csináljon? A frankot nem nagyon fogja érinteni az euro válsága, egy barna kenyé 10 év múlva is 2.3 Fr-ért lehet megvenni. De ugye ha 5-10-15 év múlva megy haza (vagy ha esze van: soha) simán kiesik ez a szolgálati idő a magyar állam "nyögdíjból". Aztán ugye fog kapni  svájci állami nyugdíjat, de max.2200 CHF-et (40 év svájci szolg.viszony esetén), ami itt lakbérre sem elég.
- Tehát leendő magyar állami nyugdíja igen kevés lesz a hiányzó szolgálati idő miatt.
- Svájci állami nyugdíja kb. olyan 1100 CHF körül lesz a 20 év szolg. viszony után.

Mit lehet tenni? Maradjon a 2. pillér és gyűjtögesse mindenki maga-magának?
No erre varrjál gombot!

Ti hogy döntötök?

És a berni magyar nagykövetségen be lehet-e jelenteni a maradást?

2011. jan. 5.

Síszezon

Tart még a héten az iskolai téli szünet, így hát ez egyben a síszezon csúcsidőszaka is.
De ez abból esett le nekem, hogy elszaporodtak a városban a mankós és/vagy lábgipszes emberek. Hi-hi

2010. dec. 21.

Karácsonyi mese gyerekeknek avagy nálatok laknak-e állatok 2.

Régi, ámde igaz történet alapján


Már múlt a nyár, itt-ott megjelentek az első sárga levelek a fákon, reggelente olykor már pára szállt fel a rókalyukból meg a szokottnál hangosabb vircsaft hangja. Közeledett az ősz, minden állat készült a télre, dagadtak a bundák, a tollruhák. A mókus kényelmesen kereste a rejtekhelyet az újabb szem bükkmakknak, raktározni télire. Mikor elrejtette a fa odvában és odébbállt, a szajkó kényelmesen odareppent és elorozta a zsákmányt. Másnap a mókus ugyancsak visszatért és látá, hogy ide még fér...újabb szem termést rejtett el télire.
A cinkék még csapatostul repkedtek és akkora ricsajt csaptak reggelente, hogy felkelt rá az egész négyszögletű kerek erdő. Egy ilyen kora őszi napon történt, a nap már a hegycsúcs mögött járt, épp csak szürkülni kezdett. És ekkor minden ok nélkül, a parkoló melletti susnyásban óriási ricsaj támadt. Mintha marakodtak volna a bokrok alatt. De vajon kicsodák-micsodák? Kicsivel később pedig ez a kép fogadott:  



A kis róka magamagát egyáltalán nem zavartatva ott ült a tisztás közepén a parkoló mellett. Jöttek-mentek még az autók, emberek mutogattak rá, de ő csak feküdt a fűben. Hagyta magát fotózni, füttyögésre, tapsolásra sem állt odébb. No ennek már utána kell járni, miért is fekszik itt a kis Vuk! Közben az alkonyatból öreg este lett, de rókánk továbbra is csak ott feküdt. Ám egyszeriben csak felállt, nyújtózott egyet, majd besomfordált a susnyásba. Éktelen marakodás támadt újfent, hullott a levél, repült az avar, majd elősomfordált a kis róka, pofáját törölgetve. És mint aki jól végezte dolgát, visszafeküdt a fűbe. És csak várt és várt.
Nem is történt semmi különös a továbbiakban, nem mintha az eddigi nem lenne különös.

Teltek, múltak az órák, a kis róka eltűnt, a csillagok már fenn ragyogtak az égen, már amelyik le nem esett, mert akkor vonult át felettünk a Perseida-raj
De ekkor a szokásostól eltérően mintegy 2-3 órával előbb jelent meg a BORZ. Általában éjfél után volt látható a borz, késői jelenése miatt jobban megfigyeni sajnos még nem tudtuk, ritkán volt hozzá eddig szerencsénk.

De most bőven előtte jártunk még a borz rendszeres vadászportyájának, ráadásul eddig szinte sose tűnt fel a ház ezen oldalán. Mi történhetett?
És ekkor hirtelen minden megvilágosodott:
reggel a kis rókát szülei kirakták otthonról, ideje már saját lábára állnia, vagy még inkább elköltöznie otthonról. Keressen magának másik albérletet. Ez volt a reggeli szokásosnál nagyobb ricsaj az erdőből. Szegény kis róka egész nap étlen-szomjan ténfergett, nem lelte helyét, a szülői háztól nem messze lefeküdt és bánkódott. De ekkor óriási ötlete támadt, és a szembeszomszéd borzot - aki  a susnyásban lakik - először szépen, végül nyomatékosan megkérte, hogy kotorékát kiadná-e albérletbe. Persze ez Borznak nem tetszett de pár kardcsörte után engedett. Szegény Borzunk ezért kezdett a szokásosnál korábban az éjszakai gyűjtögető vadászatba, ráadásul kicsit megzavarodva rossz irányba indult. Így kisrókánk srévizavé beköltözött anyuékkal szembe, míg a főbérlő Borz új kotorék után nézhet avagy áshat.
És hogy mik a valódi tények?
A rókák és a borzok tudnak egyazon vadászterületen élni és létezni.
A rókák ősz elején zavarják el kölykeiket a háztól. A Fiatal rókák előszeretettel költöznek be elhagyott - vagy olykor még lakott- borzüregekbe.
A borzok pedig erős első mancsaikkal szeretnek és tudnak is ásni, így pikk-pakk készíthetnek maguknak újabb vackot.
Csak egyvalamit sajnálunk: a Borz feladta albérletét ebben a kerületben és máshová költözött. Azóta sajnos nem láttuk.

Ezzel a történettel kívánok mindenkinek Boldog Karácsonyt, és sikeres 2011-et.
Frohe Weihnachten und viel Glück im Neuen Jahr.

Folyt.köv. jövőre.

2010. dec. 15.

Nagy ötlet 2.

Ez is egy nagy ötlet, vagyis rögtön 2, de ez másfajta (18) szórakozást ígér
URAKNAK          és             HÖLGYEKNEK

Azt a paraszt jómindenit - állítólag viszik mint a cukrot. De a garázs helyett a góréba akasztják ki, oder was?

ui: na mi van? senki nincs aki sunázná őket? 

2010. dec. 14.

Marroni


Mekkora nagy ötlet már: itt úgy árulják a sült gesztenyét (mely igen népszerű errefelé), hogy fognak egy alul-felül nyitott zacskót - mely kicsit hosszabb a szokásosnál - félbehajtják, kicsit kézzel megvasalják, majd az így keletkező 2 kisebb zacskó egyik oldalába rakják az 5-10-15 dkg gesztenyét.
A másikba meg a héját rakod, menet közben fogyasztva! Mekkora ötlet már!


2010. dec. 9.

A szülinapi időbeosztásról

Kolléga délben lelépett (megteheti, ő a főnök), mert haza kell mennie az aperot előkészíteni. Ugyanis szülinapja van és ilyenkor mindig vendégül látja a barátait. Kérdeztük, hányan lesznek: - hát azt ő nem tudja, mert nem szólt senkinek.
- Hanem hát akkor hogy?
 Az úgy van, hogy ő 10 évvel ezelőtt hívta meg a barátait utoljára a szülinapi fondüpartijára, és azóta minden évben, kérve-kéretlenül átjönnek. Már leszokott arról, hogy bárkit is meghívjon, mert így is össze szoktak futni 10-15-en. Számára is meglepetés lesz a megjelenők létszáma. De barátai, üzletársai és rokonai mind számítanak már erre a partira, így hát ő 10 éve ezen a napon mindig otthon van és így tervezi még a következő 20 évben is.
Vele indul a fondüszezon... pontos időbeosztás alapján!

2010. dec. 6.

Most akkor átszámoljam ... 220 felett

Kérném a Neoton Familiától a 220 felett című számot és küldöm a Frankhiteleseknek és mindenkinek aki szereti!

Mikor kiérkeztem még 180 volt a kurzus, most meg 220 felett jár (épp most csak a környékén, de ami késik az múlik). Na már most tekinthető ez szolid 22%-s fizetésemelésnek is, de azért kicsit más a helyzet.

Mert kiérkezésemkor és még most is 1500 liter benzint vagy 180 kg csirkehúst tudok venni a fizetésemből. Vagy ahogy egyik igen kedves "ismerősöm" jegyezte meg, az érem 2 oldala, az út 2 oldala, stb. közötti összefüggéseket: ha átszámolnám, akkor az itteni betegbiztosításomra már 22%-kal többet kell fizetnem, pedig még abban az utcában sem jártam, ahol az orvos rendel.
De már kezdek leszokni az átszámolgatásról, 1 kg kenyér itt még mindig 3,6 CHF
Azaz az itt keresett pénzt itt is kell elkölteni: cifra nyomorúság ez! Persze, ha hazamennék és otthon átváltanám, akkor az nagy sirályság lenne, de nem megyek!
Bár a minap meglepődtem, mert közzétette a svájci statisztikai hivatal az éves inflációt: 0,2%.
Erre rögtön a közelben lévő benzinkúton 1,61-ről 1,63-ra emelt a kötsög kutas. Biztos csak azért, nehogy beleégjen a LED-ekbe az "egyes" szám.   

2010. nov. 29.

Itt mindig történik vmi!

Még régebben történt, de talán itt az ideje megemlíteni.

Más tollából...
---
Jó hely ez a Svájc, de azért mindig érnek bennünket meglepetések.
A legutóbbi nagy tanulság, hogy hétvégén leáll az élet, illetve, hogy a svájciak vagy soha nem szerelnek villanyt, vagy szigorúan villanyszerelőre bízzák, vagy sokkal ügyesebbek, mint a szűk környezetemben megfigyelt hímnemű egyedek.
Történt ugyanis, hogy szombaton dél körül úgy döntöttünk, felszereljük az előszobába a pár napja vásárolt egyszerű ufó-lámpát, hogy végre lakásunk első helyiségét is beterítse az áldott fény.
Azonban a felületes, és kb. manóméretű ábrán nem láttuk tisztán, melyik kábelt hova kell kötni, így abban a pillanatban, amikor felkattintottuk a kapcsolót, az levágta a biztosítékot. Persze az egyszeri madzsar nem esik ettől kétségbe, megkeresi az automata  biztosítékot, és visszakapcsolja. Amennyiben a lakáson belül található kattintás nem jár sikerrel, úgy az egyszeri madzsar kimegy a folyosóra, és visszakapcsolja a villanyórán a biztosítékot.
De Svájcban a folyosón található kapcsolószekrényt valamilyen okból kulcsra zárva tartják, sőt, mi több, az egész házban nincs senki, akinek lenne hozzá kulcsa.
A házat üzemeltető cég képviselője hétvégén nem veszi föl a telefonját, az elektromos műveknél szintén üzenetrögzítő van, a szomszédok pedig nagyon segítőkészen ennek a két szervnek a telefonszámát mutogatják, és széttárják a kezüket.


Na jó, az igazsághoz hozzátartozik, hogy a szemben lakó horvát hölgy mutatott egy a házkezelőhöz tartozó Service telefonszámot, amit fel is hívtunk, de a vonal végén található férfi add1. nem beszélt angolul add2. amit németül mondott, abból egy büdös szót sem értettünk, és inkább a hangsúlyból, mint a szövegből jöttünk rá, hogy ő nem fog nekünk segíteni...
Még valamit be kell vallani: az elektromos művekhez is találtunk egy olyan hívószámot, ami vészhelyzet esetén hívható, csak annyi lett volna a dolgunk, hogy bemondjuk a címünket, és kiküldtek volna valakit, de az üzenetrögzítő azt is közölte, ez mennyibe kerülne nekünk óránként....200 CHF muhahahha.
Magyar módra a gyertyagyújtás és a hűtőszekrény pánikszerű kievése mellett döntöttünk, mert nem kívántunk egy rohadt kulcs miatt rengeteg pénzt kifizetni.
Hétfőn aztán hosszas telefonálgatások után, délután fél 3-kor megjelent a házmester egy kulcscsomóval, és majdnem 2 perc alatt orvosolta a problémát.
Ingyen.
---

No ez arról jutott eszembe, hogy a házba új lakó költözött a hétvégén! És megpróbált felfúrni egy lámpát a plafonra! (ACHTUNG, ACHTUNG, ALERT, ALERT - plafonfűtés) Aztán lett nagy rohangálás szombat délben. Telefonszámkeresés és házmesterhívás. De köztudottan hétvégén itt megáll az élet! Igen, pont eltalálta a fűtéscsövet és az előremenő fűtési melegvizet lecsapolta a lakásba, majd szépen elszikkasztotta az alsószomszédhoz (gy.k.: eláztatta) Természetesen szerelő nem jött ki (de a rendőrség igen) így pánikszerű süteménysütésbe fogtunk, hogy a sütő melegével fűtsük a lakást. Lényeg: egész hétvégén nem volt fűtés, de hétfőn reggel 8kor pontban megjelentek a szerelők és este hazaérve már kellemes meleg fogadott minket a lakásban.


De továbbra sem tudom, hogy hova szögeljem a narancshéjat illatozás szempontjából?!

2010. nov. 24.

Ezt meg hogy?! Viktor, noooormális!

Eddig nem akartam én svájci állampolgár lenni, csak egy kis lovettát gyűjteni, egy kocsival, meg némi luxusórával hazamenni mondjuk. Erre tessék, kiteszem a lábam otthonról, rögtön ugrik a nyugdíjam, államosítják vazzeg. Na ha akkor én most teszem azt nem lépek át az állami nyugdíjba, mert mondjuk az a kis pénzmag, amit eddig a magánnyugdíjalapban összeszedtem - jut eszembe, épp a fityesz kényszerített, hogy magánnyugdíjpénztárba lépjek be, államiba be sem léphettem - nem akarom elkótyavetyélni holmi luxus 4-es metróra vagy minden dűlőnek vasútállomást óriásprojektre, akkor értelmezésem szerint haza se menjek, mert bármennyit is dolgozok én ezek után otthon, nyugdíjam az nem lesz. Eddig csak vicceltem azzal, hogy "nekemmárúccselesznyugdíjam" , most már viszont IGAZ. Rendben, akkor még 9 év és folyamodhatok svájci állampolgárságért. ESZEMFASZOMMEGÁLL.

2010. nov. 23.

Start-stop rendszer

Ezek a svájciak már régen feltalálták az autók start-stop rendszerét.
A főút a házunk mellett halad el, és a vasút melletti térre fut, természetesen a másik 3 irányból érkező főúttal egyetemben. Ezért még ebben a kis városban is dugók alakulnak alakulhatnának ki, ha nem gondolnák át ezt okosan. A főút városba behajtó szakaszán elhelyeztek egy lámpát, első ránézésre fölöslegesen. Az egyenes irányú forgalmat fogja meg, behajtás, kereszteződés ott nincsen. A lámpa 2-3 autót enged át egy-egy zöldön. Aztán megint kb. 5 perc piros. Ekkor jó katona módjára mindegyik leállítja a motort és csendben vár. Még a 15 éves Corsát is leállítják, ami természetesen pöccre indul a zöld jelzésre. Kevesebb a fogyasztás, kisebb a por és a zaj. Persze ennek feltétele, hogy jó - sőt - kiváló műszaki állapotban legyenek az autók. Aki már hallott arról, milyenek a svájci autók műszaki vizsgái, megérti, miért izgulnak - szó szerint - a svájciak, mikor vizsgáztatni viszik az autójukat. Ezek után csak svájci használt autót fogok venni.


De hogy mi értelme van annak a lámpának, derüljön erre is fény:
- nem engedi a közlekedési csomópontra egyből rázúdulni az egész forgalmat, így ott benn (ha végre bejutsz) folyamatos a haladás,
- azért lassítják a forgalmat, hogy elvegyék a kedved az autózástól, járj postautoval vagy vonattal.
- aztán mikor az egyik irányból elfogynak az autók a központban, akkor 2-3 percig is zöld utat engednek a mi főutunkon, tehát 1 irányból engedik rá a forgalmat (vki vazzeg a központban kapcsolgatja  rendőrlámpákat!), lecsapolják az utunkat.

2010. nov. 13.

Rövid hírek 2

12 hónapon belül a magyar jogosítványt le kell cserélni svájci jogsira - ez a törvény. Csütörtökön feladtam a magyar jogsit és a kitöltött kérelmet a Közlekedési hatóság címére, és szombaton délelőtt kivettem a postaládából az ELKÉSZÜLT SVÁJCI JOGOSÍTVÁNYOMAT! És ami a legjobb: örökélet+1 napig érvényes, nem kell 10 évente hosszabítgatni. Muhahahahha

Rövid hírek

  • Ha a lakásban plafonfűtés van, akkor a meghámozott narancs héját nem tudjuk a fűtőtestre helyezni! :-(

  • Svájcban csak a patikában kapható mák. Egy magyar ember a mákosgubához 1 kg mákot akart vásárolni egy patikában. Kihívták rá a rendőrséget. Szolidaritásból tegnap este mákos tésztát vacsoráztunk. :-/

  • A betörés után lakásbiztosításokat nézegettem. A bútorozottság kérdésénél 3 opció volt:
    -  luxus berendezésű
    - átlagos berendezésű
    - átlag alatti berendezésű.
Miért nincs puritán opció? Nincs még kép a falon, nincs szőnyeg és nincs függöny. :-)

2010. nov. 11.

Panzerfahrer

A tanonc srác idén fejezi be a képzést a cégnél, gyorsan le is csapott rá a hadsereg. Ugyanis amíg nincs munkája, addig szabadon vihető, amennyiben munkahelyről kell kikérni vkit, akkor a kiesett munkaidejét a hadsereg fizeti meg a cég felé. Azaz a munkahelyről kikért ember mindenképp a pénzénél lesz, csak 2-3 hetet nem a cégnél  hanem a hadseregben kell ledolgoznia, de a teljes fizetését a munkahelyről kapja, melyhez időarányosan hozzájárul a hadsereg. De mivel a srác még csak most írja a diplomamunkáját, tehát tanonc, ez pedig másfajta munkaviszonynak minősül, ezért gyorsan behívta a Wehrmacht, hogy ugyan döntse már el, mi akar lenni a seregben és akkor a diplomamunka leadása után rögtön be is vonulhatna ...
3 napig volt távol, ez alatt a krosszmotoros futárból átirányították a tankvezető részlegbe a teszteredmények alapján.

Pánzélos lesz a lelkem.

Nálunk meg 9 lőszert lehet kilőne a 6 hónapos képzés alatt, most akkor gondoljunk bele!

2010. nov. 4.

A svájci szekta

Meghívót kaptam  kollégámtól, hívjuk csak Marcinak. Meghívott az esküvőjére lagzijára a házasságkötésére.
Örültem is nagyon, végre meglátom milyen a bazi nagy svájci lagzi. Több kolléga is kapott meghívót, a parti jónak ígérkezett: 350 fős embersereg. Persze előtte kifaggattam, hogy mire is készüljek, mivel készüljek, hogy megy ez errefelé. Farmer, kockás ing, vagy csokornyakkendő a bevett öltözet egy ilyen alkalomra. Szépen elmesélte, hogy egy tornacsarnokban leszünk, csak ott fér el ennyi ember. A barátai szervezik, lesz egy kis közös éneklés (!), a barátai* felolvasnak pár sort (1,5 h!) a bibliából aztán megint éneklünk, végül egy kis apero zárja az egészet.
Tehát kis büféasztalon pogácsa, üdítő, sör; 6 órára már végzünk is. Mivel Bázel mellett voltunk egy faluban , ezért a esküvő lagzi házasságkötés utánra beterveztünk egy városnézést Bázelben.
Másfél óra alatt háztól házig odaértünk vonattal-villamossal. Ott már javában gyűlt a tömeg, tényleg sok szék volt bekészítve a küzdőtérre, és mindegyik széken volt egy kotta. Előttünk lévő sorba 1 család ült le:8 fő =  apa,anya és 6 gyerek...mint az orgonasípok.
Aztán elkezdődött a ceremónia, a Marci és Rozi bevonultak, leültek az első sorba. A barátok felálltak, felpattantak a színpadra és énekeltek párat. Aztán tényleg elkezdett felolvasni vki a Bibliából, majd megint felpattantak és énekeltek. Ekkor vettem észre, hogy főnököm** is rendszeresen felpattan és csengő baritonján rázendít. Milyen jól énekel, hogy van ideje 5 gyerek(!) mellett még énekkarba is járni? Aztán közösen is énekeltünk, aztán sokat olvastak a Bibliából, de néha úgy tűnt, hogy nem teljesen szöveghűen. Aztán felálltunk és egy srác magához ragadta a mikrofont. Egy szót sem szólt, csak járkált körbe-körbe...majd néha jelzett vki, ahhoz odaszaladt, kezébe nyomta a mikrofont és az rákezdte:
"Jesu.......(3-5-7 perc beszéd) ...Amen"
Mire mindenki, akinek közölnivalója volt az ifjú párhoz, elmondta a magáét, már épp 40 perce álltunk.
Közben észrevettem, hogy a nők Bibliaolvasás közben felraknak egy kendőt (de még a 4-5 évesek is), majd leveszik, felrakják, leveszik. Oké, ez vmi rituálé lesz.

Aztán másfél óra leteltével kivonultunk a sportcsarnok elé, addig begyűjtötték a székeket és kirakták a virslit, szendvicseket, sütiket, pogácsát, csipszet, kávét és narancslét. Meg alkoholmentes pezsgőt. Csipegettünk, közben néha a barátok felpattantak és megint rázendítettek. 
Jót ettünk-ittunk, majd visszaindultunk Bázelbe. Alig hogy kiléptünk az ajtón a kollégák egymás szavába vágva elkezdtek magyarázni nekem***:
Észrevettem-e hogy a nőkön nagyon hasonló ruhák voltak? Igen észrevettem, először azt hittem hogy mind koszorúslány, de mint kiderült, ez a "népviseletük" és a magassarkú nem megengedett.
Egyik nőn, még a menyasszonyon sem volt smink. - így teremtette őket Isten.
Sokat elhangzott, hogy Jesu, mégsem volt sehol sem egy szimpla kereszt, vagy akvárium****  - Mert a hithez nem bálványok kellenek hanem csak tiszta lelkek.
Gratuláltak a menyasszonynak, hogy az új-zélandi hittérítő misszióját sikerrel teljesítette. - Wow és taps. 
De a legdurvább: minden jót kívántak az ifjú családnak, sok sikert a férjnek a munkában, és a feleségnek a HÁZTARTÁSBAN. Kollégák kicsit sajnálták Rozit, hogy ilyen fiatalon most már csak az a dolga hogy vezesse a háztartást és szüljön 5-6 gyereket. Munkahelyen dolgoznia már nem kell és nem is szabad neki.

Hát szóval ők a szabadtemplomosok. Nem ártanak senkinek és ha 2 ember a Bibliáról vagy Jézusról beszél, ott már megjelenik Jézus és nincs szükség templomra és papra. Ezért lehetett ezt a ceremóniát egy sportcsarnokban megcsinálni barátokkal. Olyanok ők mint az Amishok, de azért a a technika vívmányait használhatják.
Aztán szépen összerakva a történetet, nem véletlen, hogy Marci minden ebédeléskor, mikor velünk jön a menzára, a kaja előtt mond egy rövid imát. Nem véletlen, hogy még sosem láttuk mérgesnek, nagyon türelmes ember. Nem véletlen, hogy a főnöknek is 5 gyereke van, mert hát ehhez a szektához tartozik. És nem véletlen hogy ugyanaz a neve, mint Rozinak, mert szeretnek hasonszőrűvel házasodni.
Praktikus vallás ez, csak egy Biblia kell hozzá és bárhol "művelhető". Már megint spórolnak: a templomon, a papon, a cicomán ... 
Azt is hozzá kell tenni, hogyha mindenki ehhez a szektához  tartozna, akkor a világon nem lenne több háború.
Hát ilyen itt egy szekta.

De a legjobb: Bázelben megint olyan vonatra szálltunk, ami számunkra rossz oldalról kerüli meg a tavat. Ráadásul megállás nélkül, így 55 perc alatt Zürichben voltunk bár nem akartunk. Megint ugrott 20 CHF az extra kirándulásra, szerencsére megint csak a jegy különbözetet kellett kifizetni és nem a teljes büntetést. 

* itt jegyezném meg, hogy minket is barát-pádre adott össze...köszi
** főnököm neve és a menyasszony vezetékneve azonos, kiderült, hogy rokonok, tehát 2 oldalról is jogosan van itt
*** ideje lenne megtanulni németül
**** bocsi

2010. okt. 29.

Fondü reloaded

Közeleg a tél, a hajnali köd nem oszlik fel 10-ig, a napot csak délben a menzára menet látjuk kis ideig. Hűvösek már a napok. És ekkor elérkezett a "Fondü" évszaka is, mert a fondü jellegzetes téli kaja majd 50%-os zsírtartalommal, kis lélekmelegítő cseresznyepálinkával és a baráti kvaterkázáshoz elengedhetetlen borral. Kikerültek a reklámtáblák az éttermekbe, hogy fondüt felszolgálnak eredeti gruyere sajtból és az hű de finom.
Ez eddig rendben is van, sok itt a sajt és szeretik is az emberek. De azt azért nem értem, hogy a menzán a desszertes asztalon a gőzgombócokat (olyan mint a magyar gombóc, csak nincs rajta prézli), a szilvásat, a barackosat, a málnalekvárral töltöttet miért valamilyen Käse fantázinévvel kell illetni. Állok ott tanácstalanul és kérdem a kollégákat, hogy ez tényleg komoly, hogy desszertnek is sósat egyek. Röhögtek, de aztán kiderült hogy a gombócokat is sajt névvel illetik.
Egyébként főételnek Fleischkäse volt (már megint egy "sajt", de semmi köze hozzá, olyasmi, mint a megsütött májkrém vagy méginkább a löncshús) hozzá köretnek párolt kelbimbó gesztenyével. HOPPÁ! A gesztenyét úgy kell elképzelni, hogy főzés után meghámozzák és a mini majomagynak tűnő gesztenyét összekeverik a köret többi részével. Ölég finom volt. Itt amúgy a gesztenye népszerű kaja, nem csak gesztenyepürét állítható elő belőle.

2010. okt. 23.

*Folyt köv! A pék és a kenyér

Mint már említettem, sokat dolgoznak. Lassan én is idomulok ehhez, nincs pofám este 6kor lelépni, mikor a csoport majd' 80% még benn püföli a gépet! Ez viszont azzal jár, hogy nem jutok el a boltba, mert az bezár 7kor. Tehát egy ilyen szép esti időpontban sétálok haza és azon tanakodtam, hogy honnan szerezzek vacsorának valót, vagy legalább is kenyeret, mert már minden bolt bezárt. Utolsó reményem a pékben volt, de a kirakatához közeledve láttám, hogy nagy a sötétség odabenn. Hát már-már úgy tűnt, hogy éhesen fekszek le....
Ekkor jött egy robogós (szintén későig dolgozó?!) leparkolt a pékség előtt, a kijárat melletti állványhoz ment, válogatott valamit, majd elrakta végül az állvány melletti piros dobozkába pár frankot beszórt.
Aha feeling ....
A pék a megmaradt portékáját minden este kirakja a bolt elé egy kenyeresállványon, és akinek az utolsó utáni pillanatban van szüksége kenyérre, még önkiszolgáló módon megvásárolhatja.

Több előnye is van ennek:
- a megmaradt kenyérből még vmi kis profit összejöhet a műszak után is
- nem kell kidobnia, nem a saját szemetesét  pakolja teli (ugye itt a szemét kardinális kérdés), hanem elhordják a "szemetet" a vevők
- és a sokáig dolgozóknak sem kell éhes gyomorral lefeküdnie.

Pusztán csak egy apró feltételnek kell ehhez teljesülnie: becsületesen be kell dobni a pénzt a kis piros dobozkába a vásárlás után.

2010. okt. 4.

Gondolkozz és dolgozz!

Van itt ez a cikk, érdemes elolvasni , de azért röviden összefoglalom és kiegészítem.
Svájc jelenleg a legversenyképesebb ország, bár se energiahordozója, se sok egyéb nyersanyaga nincsen. Mégis a világgazdasági válság (tényleg még mindig tart?) alatt is növekedett a svájci gazdaság, sőt a frank erősödése ellenére nem csökkent a kivitel és turizmusból származó bevétel. Egyszóval a nyertes oldalon van Svájc. Ez köszönhető a majd 40 éves nagykoalíciós kormányzásnak, a liberális gondolkodásnak, és a nagyon rugalmas oktatásnak. Sok svájcinak nincsen diplomája, mert 16-18 évesen kezd el dolgozni egy cégnél (kötelező a tanonci munka, azaz elmenni egy céghez gyakornoknak 2-3 évre) és bizony a cég olyan munkavállalót farag belőle, amilyenre szüksége van az adott pillanatban. Ha még ész is társul hozzá, akkor vagy a cég saját továbbképző központjában okítják, vagy a cég íratja be a megfelelő szakiskolába további tanulás céljából. Aztán ha beválik a tanonc, akkor már 18-20 évesen egy jól fizető tuti állása van. Ezért aztán nem is nagyon akarnak továbbtanulni, mert így is megkapják azt a fizetést, amiből szépen el lehet itt karistolni. Mint már említettem: a szívsebész és a konyhai kisegítő között nem 100x a fizetési különbség. Egyszóval Svájc eddig nyert.  Ehhez még pár dolgoz hozzátennék, hogy hogyan lett ilyen sikeres:
- iszonyatosan sokat dolgoznak* (és szeretnek is dolgozni),
- becsületesek* és
- innováció*** (csinálni vmi újat, vmi jót**, vmi drágát amit úgyis megvesz a világ, mert szüksége van rá) 


* folyt.köv.
** néha már meglepődöm, hogy miért beszéljük át újból és újból ugyanazt a tervet, de ha régi dossziékban kutatok, nem találok sosem B vagy néha C verziónál magasabb indexű műszaki tervet. Olcsóbb papíron még időben módosítani, mint utána a helyszínen 10x annyiért javítani.
*** azért ebben a magyarok sem kutyák, csak utána mi vhogy elherdáljuk a szellemi vagyont.

Cipő

Mióta itt kinn tartózkodok, már a 2. cipőm talpa kopik el, mert gyalog járok munkába, azaz 3 km oda 3 km haza, tehát január óta 180 munkanappal és napi 6 km-rel számolva pontosan 1080 km-t gyalogoltam le. Ezzel a teljesítménnyel simán hazagyalogoltam volna Budapestig. Igaz, én sehol sem vagyok, az Ivanics  srácok jobban nyomják, de azért ez sem kis teljesítmény....ideje biciklit vennem.

2010. szept. 12.

JÁTÉK, JÁTÉK, JÁTÉK

Aki kitalálja, hogy mi a közös a következő felsorolásban, az kap egy .... -t!
- gesztenyés
- citromos
- kávés
- ribizlis
- csokis
- müzlis
- rebarbarás
- bodzás
- sajtos
- piszkés
- szőlős
- körtés
- kamillás

(Van benne egy kakukktojás is.)

UPDATE: ezeket joghurtba rakják, teljesen megszokott ízesítések itt. A sajtot kolléga reszeli a gyerek esti joghurtjába (kicsi kakukktojás).

UPDATE 2: a héten találtam diós és lime-os ízesítésű joghurtot is. Nyami-nyami!

2010. szept. 8.

-

A nem tervezett kirándulás után nagy csomagokkal sikerült fél éjfélre hazaérnem (és a repülő is 1 órát késett)
Má örültem az ismerős környezetnek, minden változatlan ....
Aztán lakás előtt újabb meglepetés árt!
Nem tudtam kinyitni a zárat. A kulcs illik a zárba, de sehogy tudom kinyitni az ajtót. Aztán kopogtattam és csengettem az ajtómon, hátha kinyitja vki belülről. Kicsit tüzetesebben megnéztem az ajtót és bizony behatolás nyomok voltak rajta. Kopogok a szomszédban, mégis mi a tök van itt, de már kopogás közben látom, hogy az ő ajtaját is tönkretették. A 3. szomszéd kinyitotta az ajtót majd a telefonomon hívta a rendőrséget. Aztán jöttek is, először 3-an, csak a városiak, majd hívták a kanton rendőrséget, mert ez sorozatnak tűnik. Így végül 5 rendőrrel töltöttem az estét! Nyomrögzítés, fotózás, végül kinyitották az ajtót.
Szerencsére a lakásba nem jutottak be, vki megzavarhatta őket és félbehagyták a "munkát"!
Aztán még hajnali 2-ig, papírokat töltöttünk ki, sikerült regisztráltatnom magam a rendőségen.

Kedden sikerült beszélnem a szomszéddal, hozzá bejutottak és vitték a schmukot és a kp-t.

Hívtam a házfelügyelőséget is, hogy illene megcsináltatni az ajtót! 1 hete folyamatosan jönnek, de még nem értek ide. Az ajtó pedig még nem zárható jól.
Aggódok és zaklatott vagyok.

Tanulság:
- még itt is!
- a házfelügyelőség kicsit lusta, pedig a biztosító fizeti a javítást!

+

Este 10kor több mint 1 órás késéssel landoltam, kicsit fáradt voltam az egész hetes bulizás után, így aztán - kicsit dekoncentráltan - rossz vonatra szálltam.
Bár az irányzék jó volt, de a tavat jobbról és nem balról kerülte meg a vonat, így aztán célom el nem érhettem.
Nyugodtan olvasgatok - na ja - inkább csak nézegetem a német újságot, mikor is jött a kalauz. Elvette, kezelte a jegyet, majd megkérdezte, hogy hova utazok. Mivel a németem már nem jó este 10 után, ezért értetlenül néztem. Ekkor megszólalt oxfordiul, hogy hova szándékozok utazni. Mondtam, hogy SDGDF-ba. Felvilágosított, hogy az irány jó, de mégsem ... Rossz vonatra szálltam. Na akkor kezdett elborulni az agyam, mennyi 100 CHF-be fog ez fájni!
Elővette a kis touchpados menetrendjét, nyomkodott rajta pár gombot, majd előállt a farbával: ha 5 perc múlva leszállok RZRZRT állomáson, akkor épp jön visszafelé egy vonat. Arra átszállva fél óra múlva más SDGF-ben is vagyok. Csak a különbözetet kell kifizetnem, ami 4 CHF lesz. Kinyomtatta a pótjegyet a touchpadján és elkezdett telefonálgatni mellettem. Kiderült, hogy 1 perc késésben van a vonatunk, RZRZRT-ben nem érhetem el a visszavonatot. De mindjárt beszól az állomásra, hogy várjanak meg engem, az átszálló utast! Még leellenőrizte a többi utas jegyét, majd visszajött és szólt, hogy most kell leszállnom és az egyes vágányra igyekezzek át, mert vár rám a vonat.
Tanulság:
- nem kezeltek bliccelőként, köztörvényes bűnözőként
- teljes kiszolgálásban volt részem, segítettek hazajutni
- a kalauz beszél legalább 1 idegen nyelvet és nagyon képben van
- le a kalappal a SBB CFF FFS előtt.

(folyt köv)

+/-

A svájciaknak nincsen humora. Vagyis ők azt hiszik hogy van, de eléggé favicceik vannak. Legyen erre elegendő bizonyíték, hogy eddig még 1 hét sem maradt ki, amikor ne hallgattam volna meg a "hungry Hungarian" szóviccet ebédidőben. Mondjuk mi még jobban jártunk, mert a spanyol kollégát a "pain from Spain" faviccel ugratják.
De ettől függetlenül ma mégis hallottam egy jó viccet:

A svájci és az osztrák beszélgetnek.*
S: alapvetően nincs sok különbség közöttünk!
O: .... ?
S: Alpesi legelőink és magas hegyeink vannak, gondozottak a földek, rend és tisztaság van az utcákon...
O: ja-ja
S: ... szót értünk egymással, németül beszélgetünk...
O: ja-ja
S: ... még a zászlóink is hasonlóak: piros és fehér alapszínekből állnak!
O: ja genau
S: De azért egyvalamiben eltérünk.
O: Was was?
S: Míg a mi zászlónkon egy nagy PLUSZ jel van, addig a tiétek egy nagy MÍNUSZ!


(folyt.köv)


* ez is mennyire abszurd már, találtak egy olyan népet, amivel aztán tényleg nincs semmi vitájuk, mintha mi magyarok mondjuk a chileiekbe kötnénk bele

2010. aug. 18.

Auslander

Az irodában igazán nemzetközi a csapat.
Van 1 jordán (de skóciában született), 1 spanyol, 7 svájci, 1 madzsar, 1 szerb, 1 ceyloni, 1 lengyel, 1 horvát, 1 cseh, 1 indián, 1 kubai, 1 francia, 1 olasz, 1 német!
Szép kis felhozatal. Lehet mihez idomulni, sok megértést és másfajta hozzáállást lehet tanulni a különböző kultúrákból jöttektől (de nem jöttmentek)! Ehhez képest meglepetésként ért a beszélgetés (inkább monológ), melyet a lengyel kolléga intézett hozzám; testvére Lengyelországban bölcsibe íratta 2 éves gyermekét. és kiakadt, hogy a 2 éveseket is be kell íratni angol tanfolyamra. Természetesen pénzért, az nem ingyen van. Kiakadt a testvér, hogy a gyerek még lengyelül sem beszél jól, minek neki angol. De erősen ajánlották, hogy írassa be angolra, különben nem tudják felvenni a bölcsibe. (Ez a bölcsimaffia, természetesen az angol tanfolyamot egy bennfettes óvónéni szervezi. No ennyit a háttérről) A lényeg, hogy ezen a korrupción kiakadt (jogosan) és országát meg a mentalitást a "niggerek"-éhez hasonlította. Mivel angolul beszélgettünk, valszeg ismeri a szót és feltételezem, hogy pc kifejezést is hallotta már a néger ember kifejezésre. De lehet hogy Lenbyelországban még nincs semmilyen pejoratív felhangja a nigga kifejezésnek? Különösen úgy meglepő a dolog, hogy 2 évet még Nagy-Brittaniában is élt, találkozhatott elég feketével ott. Ha ez még nem lenne elég, másodjára is elismételte, hogy országa hátrébb van, mint a fekete emberek. Ezek után el is hiszem. Körbenéztem, szerencsére más nem figyelt arra, mit beszélgetünk. Vajon mit gondolhatnak rólunk auslanderekről a svájciak? Megmondom: semmit, csak a munkád alapján ítélnek meg!



Egyébként mit mondanak a nagy-brittaniai feketékre, mert azt hogy afro-amerikai nem lehet! Afro-angol?

2010. aug. 10.

Csupa jó hír

Csupa jó hír Mo-ról:

a kenyérről
és hogy már ilyenünk is van.

Természetesen a 3,60 az €-ban értendő, a Kétfarkú Kutya Párt meg legalább komolyan viccel.

Mert ugye a többi jelöltön is csak röhögni lehet . Csak sajnos a "nagyok" komolyan veszik magukat, míg a MKKP nem. Végre Mo-n is megadatott a az üres vagy "mind ellen" szavazat leadása, de ezt egyelőre még Kétfarkú Kutya Pártnak híjják. Kötelet - ja nem - kopogtatócédulát nekik!

Egyébként ha már a háromhatvanas kenyérnél tartunk, akkor elmondom, hogy a tegnapi bevásárláskor 1,8 CHF-et fizettem fél kiló félbarna kenyérért! Az annyi mint .... (loading) ...3,6 igaz még nem euroban, de közelít!

2010. aug. 7.

A rendszer

Van hátránya ennek a kibebaszott svájci szisztémának is, azaz hogy minden szépen meg van szervezve és csak idomulni kell hozzá és akkor szépen éldegél az ember, mert mások is így csinálják.
Nos van ez a szemetes dolog, gyűjtöd-gyűjtöd a szemetet. mikor teli van, akkor leviszed. Aztán véletlen egy rohadó hagymát dobsz ki, te pedig elmész 1 hétre - és a zacskót nem viszed le a kukába, mert még csak félig van, minek pazarolni a drága szemeteszacsit - a hagyma attól még tovább rothad benne. Konkrétan a szemetes kinyitásakor a reggelit utánaküldtem perisztaltikusan, de ekkor már nem "spórolhattam" tovább, muszáj volt levinni a szemetet.

Egyébként ...

... a legjobbat még nem is mondtam.
Szombat a mosónap, mehetek mosni. Válogatom a szennyest, pakolom ki a nadrágzsebeimet és egy papírra akadtam. Ezen pedig a svájci himnusz szövege volt. És úgy került hozzám, hogy aug.1-én (= aug. 20.) a politikai beszédek és a zenélés után, de még a tüzijáték előtt volt himnusz éneklés is. Mondom én, hogy tiszta aug.20. De ami a legjobb, a felállított óriási sörsátorban (kb. 500 embör) a himnusz előtt gyorsan körbejártak a pincérek és mindenkinek a kezébe nyomtak egy papírt, rajta a himnusz szövegével. Nehogy már megessen velünk az a csúfság mint szegény Király Lindával.
Nos okulásképpen íme a himnusz.


Amúgy a mellettem lévő padnál a franciák nem álltak fel. No comment...

2010. aug. 3.

Kálium Jodid

Mire jó a kálium jodid? Sugárfertőzés kezelésére, sugárzás okozta betegségek megelőzésére.
A városházán láttam kiírva, hogy a 3 svájci atomerőmű 50 km-es körzetében a káliumjodid tabletták szedése kötelező a lakosságnak és azt ingyen is osztogatják.
Nehogy már rossz legyen a nukleáris energia renoméja. Így is lehet...

2010. aug. 2.

Aug.1 = Aug.20

1291 aug.1-jén összeült három Kanton-tulajdonos és az öri hari helyett örök barátságot kötöttek. Egymás mellett jóban és rosszban. És ez annyira sikeres volt hogy megtetszett a többi földesuraknak is és szép sorjában csatlakoztak. Aztán együtt már ügyesebben tudták visszaverni a Habsburgokat - akiknek ősi és eredeti vára itt van - hogy egész Ausztriáig kergették őket és nem lettek Habsburg gyarmat. Sőt az összefogás erejével végül még köcsög Napoleont is vissza tudták verni, ami annyira megtetszett a pápának - aki akkor nagyon utálta a franciákat - mert nemrég szabadult az avigioni fogságból - hogy felkérte a svájciakat testőrnek. Azóta is a Svájci Gárda őrzi a pápát. Na de szóval ami elindult 1291-ben, nem is állt meg a 3 kanton határán, hanem szép sorjában - demokráciaexporttal - a környező kantonokat meggyőzték és folyamatosan és legfőképp önként csatlakoztak a Conföderacio Helveticahoz. (innen Svájc autós jelzése is: CH) 1332-ben, 1351/52/53-ban, 1481-ben, 1501-ben, 1803-ban és utoljára 1815-ben a francia határhoz közeli Neuchatel, Valais és Geneve kantonok csatlakoztak így lettek 23-an, de ma már 26-an vannak, mert pár nagy kantont felosztottak, például Bern kantonból lett Bern és Jura , míg Basel kantonból Basel-landschaft és Basel-Stadt. Meg Appenzellert is 2 részre szedték, valszeg a sajton veszhettek össze, mert most ez a 2 kanton a legkisebbek közé tartozik.Tehát így lett augusztus 1-je Svájc szülinapja.És hogy miért is hasonlít Magyarország szülinapjára!

Mert aug.1. után (kantontól függően) még 1-2 hete van a z iskolásoknak, aztán kezdődik a tanulás. Mert aug.1 után elromlik az idő és nincs meleg, hanem kezdődnek az őszi esők.
Mert a városokban és a falvakban a nap fénypontja az esti tüzijáték, ami idén is esővel ért véget. Hát nem elég ennyi párhuzam, akkor még folytatom.
Ezen a napon legális a petárda és a házi tüzijáték, tényleg az egész városban puskapor szag volt.
Délután kirakodóvásár van, folyik a sör meg a Brautwurst és és és ...

ez egyben az új kenyér ünnepe is.

Ilyenkor illik venni a direkt az erre az alkalomra sütött vekniből, beletűzni a svájci zászlót és ezt fogyasztani augusztus (20-án) 1-én. Egyébként finom kenyér, kicsit a kalácsra hajaz, de nem édes, se nem sós, fűszeres hegyi appenzelleri sajtokkal pont ideális.Fellobogózzák a hidakat, tartanak politikai beszédeket, amit egy jeltolmács is fordít folyamatosan és nagyon sok ablakba kirakják a svájci zászlót meg a kanton zászlóját/címerét. Mi lenne, ha Mo.-n vki kirakná a magyar zászlót 20-án: "mit magyarkodsz köcsög" szólnának hozzá.
Ja és párhuzam még, hogy a svájciak is sajnálják, ha ez az ünnep hétvégére és nem munkanapra esik, érthető okokból.
Aztán szokás még errefelé óriási tüzeket raknia hegyekben, afféle "paraszt tűzzel játszás". Régen tán ilyenekkel üzengettek egymásnak. Mára ebből szép nagy tüzek hagyománya maradt, tényleg látványos, ahogy a hegyoldalakban itt is, ott is felgyullad egy-egy ilyen óriási tűz. A tüzijáték a felejthető kategóriába tartozna, de hála a hegyeknek meg a völgynek, egy-egy robbanás percekig visszahangzik és olyat szól, hogy csöng utána a füled. És ha nem süketültél meg, akkor a végén még "elvakítanak"! Ezt nem értettem, hogy a tüzijáték végét miért 3 atomvillanás zárja le; sikerült belenéznem és utána még percekig nem láttam semmit sem.
Kur@ nagyot szólt és villant, hogy tényleg nem tudtam hova tenni; ez most tervezett volt, avagy csak vmi besült rakéta. De a 3. után felkapcsolták a villanyt és vége volt a bulinak.Jó volt na.